Most, hogy nekiálltunk felszámolni a rendetlenséget, kicsit álljunk meg egy szóra. Vajon mi az, amit érdemes megőrizni az utókor számára?
Nehéz kérdés.
Az én családom kidobáspárti. Minden menjen, minden vesszen. Nagy nehezen sikerült kimentenem néhány igazi „gyöngyszemet” még abból az időből, amikor egy orosz kislánnyal leveleztem. Ez afféle cserekereskedelem volt, ő küldte amit én gyűjtök (szalvéta, bélyeg) én küldtem amit ő gyűjtött (Donald rágós papír, Bravo újságból kivágott képek, stb.) A bélyegek maradtak, megőrizte őket az album, a többi meg ki tudja, merre végezte. Gondolom egy szeméttelepen…
A férjem családja raktározós fajta. Mindent megőriznek. A férjem játékai is megvannak még, az én fiam is kinőtte már, lévén hogy most fog érettségizni. A 40 éve elraktározott játékok most újra azt várják, hogy ismét méltó (gyermek) kezekbe kerüljenek. Sok érdekes dolog van ám itt, fémépítő csavarozós játék, távirányítós Wartburg, és van néhány igazi gyöngyszem pl. egy orosz lemezáru gyár terméke, egy kulccsal felhúzható orosz tank. Megy, forog, hangjelzéseket ad, és egy óvatlan pillanatban egy kicsi orosz katona bukkan fel, egy eddig elzárt helyről, majd újra eltűnik. Ha sikerül megszereznem ezeket egy pár napra, ígérem megmutatom őket nektek, addig is két lenyűgöző darab a gyűjteményből:
Mégis mi a jó megoldás? Őrizni, vagy nem őrizni? Mindenki döntse el. De szerintem van néhány dolog, amit mindenképpen őrizz meg! Itt az én 7-es listám:
Régi családi fényképek
Nagyon szeretek régi fényképeket nézegetni. Nézd a mama hogy nézett ki, és milyen fiatal volt! Nézd milyen ruhákat hordtak!
Az ilyen fényképeket jó igazi kincsként kezelni, persze azért azt is jó tudni, hogy pontosan ki van rajtuk. Nagyon jó móka felidézni a régi időket. Ezen a képen pl. én vagyok 🙂
Régi pénzek
Forgalomból kivont pénzekből is jó eltenni néhányat mutatóba. Nosztalgikus kedvünkben elővehetjük, vagy megmutathatjuk gyermekeinknek: lám-lám mivel fizettek a nagyszülők, szülők.
Családi ereklyék
A nagymama leveses tála, egy szép hímzett, vagy horgolt terítő, vagy éppen egy festmény: ez mind az a kategória, amit érdemes megőrizni. A gyökerek ápolása, a családi örökség megőrzése miatt, és ki tudja, talán egyszer nagyon sokat fognak érni.
Esküvői képek
Az esküvőd fényképei feltétlenül legyenek meg megfogható formában is. (kinyomtatva) A digitalizálás korában alig van olyan fényképünk, amit nézegetni és mutogatni lehet. Az esküvői mindenképpen legyen kivétel…
Jaj, most az jön hogy ide egy esküvői kép kell. Na jó nem bánom, legyen a sajátom 🙂
1-2 régi nyugta, számla
Érdekes látni, hogy 10-15 évvel ezelőtt milyen árak voltak. Hát még majd addigra, míg gyermekeink felnőnek. Nézd kicsim, régen 3,60 volt egy kakaó, és 1 Ft a nagy kifli 🙂
Azért túlzásokba sem kell esni, néhány ilyen bőven elég.
Mivel sajnos ilyesmim nincs (na ugye…) így kénytelen vagy egy idegen nyelvű nyugta képével beérni.
Szülők, nagyszülők gyűjteménye
Volt olyan szülőd, nagyszülőd aki szenvedélyesen gyűjtött valamit? A legértékesebb gyűjtemények apáról fiúra szállnak. Ezeknek nemcsak a pénzben kifejezett értéke, hanem az eszmei értéke is nagy.
Néhány régi játék
Egy-két kedvenc játék, maci bőven maradhat. Felidézi a gyermekéveket, ha ránézel tuti mosolyra görbül a szád. És amit még ki ne dobj, az a LEGO. Úgy látom ez a játék örök. Milyen jó lesz, ha már van néhány alapkészlet kiindulásnak.
A fentieken kívül még maradhat esetleg a gyermek első igazolványa, az első fogacskái, családfák, és ne felejtsd el a titkos svájci bankszámlák kódjait, vagy a titkos térképet átadni (na jó ez utóbbi kettő csak vicc volt)
Van neked is ötleted? Elárulod? Te mit tartanál meg az utókornak?
Régi karácsonyfa díszeket, a gyerkőcök rajzait, a diavetítőmet, társasokat, képregényeket és oda vagyok a szép bonbonos dobozokért. 🙂
Amihez emlék füződik! Persze tudom ez másnak nem jelent semmit, de mégis! Egyszer kaptam egy kis babát (disznek a könyvek elé tettem!) Aztán valahogy jöttek. Több országból kis figurák, szalmából elefántcsontból, fából stb. Biztos másnak ezek a dolgok nem mondanak sokat, nekem emlék.