Egy facebookon szervezett nyereményjáték nyerteseként betekintést nyerhettem Magyarország egyik kiemelt borászati régiójában található pincészet életébe.
Sok mindent vásárolok külföldről – hiszen ismertek – de egy valamiből nem engedek, a bor az legyen magyar.
Nagyon ritkán iszom alkoholt, ha mégis, az valamilyen minőségi magyar bor.
Pár éve még nem nagyon tudtam, hogy bor és bor között ekkora különbség lehet. Aztán történt valami: egy borfesztivál fődíjasaként nálam landolt egy kizárólag díjnyertes borokat tartalmazó válogatás. 8 palack, 8 különböző ízvilág, egy életre szóló szerelem.
Azóta igazi ínyencként tekintek a borokra, ha tehetem új ízeket próbálok ki, keresem az eddig magamban elraktározott, számomra legkedvesebb borok ellenfeleit. Éppen ezért örültem ennek a lehetőségnek.
Somlói borokat kóstoltam már korábban is, nekem talán túl erősek, és savanyúak voltak, kíváncsi voltam, hogy ennek ellenére itt is megtalálom-e a kedvencem.
A Tornai Pincészet volt a végcél Somlójenőn, melyet könnyedén meg is találtunk.
Stílusos régi, egybeolvasztva egy gyönyörű új borétteremmel, különteremmel, és egy
félig nyitott terasszal, melyek így összességében bármilyen rendezvény helyszínének kiválóan megfelelnek.
Van még itt egy barátságos borszaküzlet, ahol a pincészet saját borai vásárolhatóak meg.
Az előzetes ismerkedés után, a borétteremben elfogyasztottunk egy három fogásos ebédet. Itt éppen a főfogás látható: marhapörkölt juhtúrós sztrapacskával.
Miután a hatalmas adag vargabéles borhabbal párost is elfogyasztottuk, úgy éreztük, itt az ideje egy kiadós sétának.
Sétánk, melyre a pincészet szakavatott képviselője kísért el, a bormúzeumban kezdődött. Itt megismerkedhettünk a Tornai családdal, a Somló-hegy történelmével, régi borcímkéket, és borászati eszközöket tekinthettünk meg, és betekintést nyerhettünk a pincészet által termelt régi borok világába is.
A múzeumból utunk a pincékben folytatódott, ahol végeláthatatlan bortárolók, érlelők, és hordók hosszú sora fogadott.
Érdekes volt látni a palackozóüzemet, ahonnan a hónapokig dédelgetett borból aztán minőségi késztermék lesz.
A pincetúra véget ért, jöhet a nap fénypontja a borkóstolás. Ezt a hatféle bort kóstoltuk, a friss könnyed fiatal boroktól a prémium kategóriáig terjedt a skála.
Kicsit valóban erősebb, mint az átlag, és savasabb is, de a vulkáni talajnak köszönhetően teljesen egyedi, különleges ízvilágot kínál. Szinte mindegyik megízlelt bor ízlett, a legjobban a prémium kategóriásak.
Az igazi szerelem még hátra volt. Az üzletben várt, csak arra, hogy megkóstoljuk, aztán hazavigyük. Ő a Tornai pincészet különlegessége Zeusz aranykönnye, egy késői szüretelésű desszertbor. Az eddig kóstolt édes borokhoz képest, a tipikus somlói savasság miatt az ízek teljes egyensúlyát találhatjuk meg ebben a borban.
Ha szereted a különleges borokat, és a környéken jársz semmiképpen se hagyd ki a Tornai pincészetet, nem fogod megbánni.
Érdemes egy egész napot rászánni a környék felfedezésére. Remek kiránduló útvonalak találhatóak a Somló-hegyen, a pincészetben térképet is kaphatunk a felfedezés megkönnyítéséhez.
Nem kell hozzá más, csak egy kényelmes cipő. Kitartásunkért gyönyörű panoráma is kárpótol.
Kitartó vándorok a Somlói vár romjait is megcsodálhatják.
Remek nap volt, köszönjük a lehetőséget 🙂
További információ a Tornai Pincészet honlapján.
Be the first to comment